A mezővédő erdősávok szerepe E növénysávok környezetre (klímára) gyakorolt, a termelésben, ökológiai téren betöltött, rekreációs, tájképi, valamint rendkívül sok egyéb funkciót betöltő szerepe van. A legfontosabb hatásairól - legyenek bár pozitívak vagy negatívak - némi betekintést nyújtanak a következők: A szélsebesség mérséklésével az erdősávok befolyásolják a mikro- és mezoklímát. A szélsebesség csökkenés arányos a fasor magasságával és alacsonyabb evapo-transpirációt, kiegyenlítettebb klímát és egyenletesebb csapadékeloszlást is eredményez. Az áttört szerkezetű mezővédő erdősávok szélmérséklő hatása már a sor előtt 4-42-szeres fasormagasságnál (h) jelentkezett. A védett területen ez a hatás 10-29 h-ig volt kimutatható. A szélsebesség mérséklés átlagosan 50%-os volt. Ezek az áttört szerkezetű sávok (a nyílt- vagy zárt szerkezetűekkel ellentétben) hatékonyak voltak nagy szélsebességek (0,8-2,9 m/sec) esetén is. A zárt sávok szélfogó sávnak nem alkalmasak, mert katlanhatást idéznek elő (a hideg vagy forró levegő megreked, jelentős terméskiesést okozva). Továbbiak lásd: http://www.agraroldal.hu/eu-minta_cikk.html (Agrároldal)

Ezek a mezővédő erdősávok csökkentik a szél sebességét, ezáltal csökken a szél káros szárító hatása. Hatásukra mérséklődik a talaj párolgása éppúgy, mint a túlzott transzspirációs vízveszteség. Elősegítik a csapadék egyenletes eloszlását és tárolását, ezzel javítják a talajok vízháztartását. A biológiai egyensúly megteremtésével segítik a hasznos madár- és rovarvilág betelepülését. A mezővédő erdősávok telepítésének hatására bekövetkezett termésnövekedés egyértelműen kimutatható. Rá kell mutatni azonban arra is, hogy a termelés csak a nagyobb területet átfogó komplett erdősávrendszerek védelmében nő. Az egyetlen sáv, vagy az egymással kapcsolatban nem álló erdősávok hatástalanok. Éppen ezért a mezővédő erdősávrendszert a komplex melioráció keretében, annak részeként területegységekre kell tervezni. Az erdősávok telepítése a mezőgazdaság termelékenységének növelése céljából igen gazdaságos, megtérülési ideje átlagosan 4-5 év. (Erdő és a Melioráció)

Kontinentális éghajlati adottságú országrészeinken a szélerózió pusztító hatásának mérséklésére, megakadályozására a mezővédő erdősávok kiválóan alkalmasak. Az 50-es évek elejétől kezdve telepített 2500 km hosszúságú erdősáv területe – a nagy teljesítményű erő- és munkagépek alkalmazása, a repülőgépes növényvédelem térhódítása és újabb telepítések különböző szempontok miatti leállítása következtében – folyamatosan csökkent. (Tankönyvtár)